DOMINIKAI BESZÁMOLÓ
Válassz ezek közül: Home Bevezető Beszámolók Heti fotók Egyebek
 
    2007. március 29.
Vicces vízmennyiségek

Tegnap elmentem egy közeli salsa-iskolába. Pedig megint esett az eső. De a cégtől elvittek egy közeli sarokig kocsival. Onnan csak át kellett volna menjek a soksávos út felüljáróján a túloldalra. Ez két élménnyel járt. A rossz az volt, hogy a túloldalról mindenki visszafordult, mert nem lehetett lemenni a felüljáróról, mert jó arasznyi vízben állt minden. A jó az volt, hogy egy fickó megmondta, hogy merre lehet kerülni, egy csajszi meg bekéredzkedett az esernyőm alá. Így aztán sétáltam egy jó fél kilométert a következő sarokig, ahonnan L alakban vissza lehetett menni az iskola utcájába. De az L rövidebbik szárának a végén ugyanúgy állt a víz, mint az iskola utcájának a túlsó végén. Sőt. Itt a kocsik kereke már teljesen elmerült, ami mindenképp több, mint "egy jó arasz", nem? Szóval miután némileg hitetlenkedve megkérdeztem a helyiektől, hogy ez így normális-e, jó cserkészként félrehúzódtam és előkaptam a szandált és a rövidgatyát, amit a múltkori bőrigázás óta magamnál tartok. Átöltöztem, de addigra már az autók is küszködtek, szóval nem vágtam neki gyalog, mert 3 hete jártam arra, és tudom, hogy útközben a járdán hiányzik egy csatorna fedele. Ezt nem lenne vicces megtalálni...
Szóval lestoppoltam az első autót, ami jött (a második fel is vett), és átgázoltunk a "pocsolyán". A vízről annyit, hogy egyszer a motorháztetőn felcsapott a szélvédőig :-) Aztán persze ez a medence-dolog nem tartott tovább kb 80-100 méternél, utána megint jó volt, de a fickó ragaszkodott hozzá, hogy elvigyen a tánciskoláig.
Ott aztán beiratkoztam és csütörtökön (ma) már megyek is az első órámra. Kíváncsian várom. Az iskola a város legismertebbje, sokat ígérő neve "Salsa en 21 horas". Hát kíváncsi vagyok, 21 óra alatt meddig fogok eljutni velük...
A tánciskolából aztán egy chilei srác vitt haza a terepjárójával. Mázlim volt vele, mert ő nem is jár táncolni, csak valakit életében először elkísért oda. Szóval egy autó biztonságából láthattam az egyre magasabbra érő "pocsolyákban" lefulladt autókat... Ahogy a tavaly nyári budapesti esőzések után egy híradó-interjúban mondta a kocsijából vizet merő srác: először még nevettünk a dolgon...most már nem annyira. Hát nekem most mázlim volt, de a szandálom reggelig sem száradt még meg...

Ráadásként az utóbbi napok esőiről szóló pár cikk a helyi lapokból:

164 reszben megsemmisult lakoepulet, 656 evakualt szemely (San Francisco de Macorisban a balnalesre-menet voltam)

Vidéki problémák

És a statisztikák szerint ez már csak rosszabb lesz a következő hónapokban

   
     
  Vissza